-1- KAZETTAS SZOVEGSZERKESZTO TV-COMPUTERRE TARTALOM 1., Bevezetes .............................. 2 1.1., Betoltes es inditas .............. 2 1.2., Az allapot kijelzo sorok ......... 2 1.3., A szoveg ablak ................... 2 1.4., Irasi modok ...................... 2 2., A szovegszerkeszto parancsai ........... 4 2.1., Kurzor mozgato parancsok ......... 4 2.2., Szoveg torlo parancsok ........... 6 2.3., Blokkra vonatkozo parancsok ...... 7 2.4., Gyors kurzor mozgato parancsok ... 8 2.5., Kereses es helyettesites ......... 9 2.6., Kapcsolok ........................ 9 2.7., Egyeb funkciok ................... 10 2.8., Periferia kezeles,szoveg kimentes, listazas es olvasas .............. 10 3., Nehany szo a soros vonalrol ............ 13 4., Kerdesek es uzenetek ................... 14 4.1., Kerdesek ......................... 14 4.2., Uzenetek ......................... 15 5., Osszefoglalas .......................... 17 5.1., File nevek megadasa .............. 17 5.2., Parancsok tablazata .............. 18 A leiras teljes egeszeben a VIDEOTON VT home-computeren futo SZOVED szovegszerkeszto programmal keszult. -2- 1., BEVEZETES 1.1., Betoltes es inditas A program a kazettarol a LOAD begepelese utan automatikusan betoltodik es elindul.Betoltodes utan a kepernyo torlodik,atvalt 64 karakteres uzemmodba es a kep legfelso es legalso soraban megjelennek az allapot kijelzo sorok. A kep masodik soranak a bal szelen pedig egy kis villogo teglalap, a kurzor.Ezzel a program betoltodott es uzemkesz allapotban van. 1.2., Az allapot kijelzo sorok A legfelso sor 5 reszbol all es valahogy igy nez ki: VIDEOTON SOR:1 OSZL:1 INSERT A bal szelen ahol most a VIDEOTON szoveg lathato, valojaban az eppen ervenyes file neve jelenik meg.Ezt majd kesobb meg reszletesebben elmagyarazzuk.Mellette a sor es az oszlop szama ahol pillanatnyilag a kurzor talalhato. A jobb szelen pedig az eppen ervenyes uzemmod (lasd kesobb). Ugyanebben a sorban fognak megjelenni a legkulonbozobb fele uzenetek,amik mukodes kozben elofordulhatnak,mint peldaul a hibauzenetek,kerdesek. A legalso,masik uzenosor 4 reszre oszthato,valahogy igy: URES:16874 $Fordos A. $NOVOTRADE RT. XXXXX A bal szelen, a meg szabad memoria mennyisege van kiirva. Ez termeszetesen fugg a szamitogep osszes memoriajatol es az eppen a memoriaban levo szoveg mennyisegetol.A kiirt szam korulbelul azonos a meg beirhato betuk szamaval,mielott a szovegszerkeszto megtelne.Az elso $ jel es az utana kovetkezo szoveg a megkeresendo string jele es maga a string,mig a masodik $ jel es az utana kovetkezo szoveg a helyettesito string jele es maga a string.Ez utobbitol jobbra, ahol most ot darab X-et irtunk, valojaban a szovegszerkesztonek utoljara adott parancs lathato.Ezt konnyen kiprobalhatjuk.Nyomja meg felfele a joystick kart es meg fog jelenni a ^E kiiras. 1.3, A szoveg ablak A szovegszerkeszto megjelenitese olyan mintha egy kis ablakon keresztul neznenk az egesz szovegre.Az ablak merete 22 sor es 61 oszlop.Ez az ablak a szovegen negy iranyban mozgathato,illetve automatikusan mozog.Ha az ablak lefele mozog,ugy tunik hogy a szoveg felfele gordul,illetve hasonlo modon,ha az ablak jobbra mozog,ugy tunik hogy a szoveg balra mozdul. -3- 1.4., Irasi modok A szovegszerkeszto haromfele uzemmodban dolgozik: INSERT , I/AUTO (automatikus insert) es CHANGE. Az elso vagyis az INSERT mod az alapallapot. Ebben az uzemmodban lehet uj szoveget beirni.Egy karakter beirasakor a sorban a kurzortol jobbra levo karakterek egy hellyel jobbra lepnek, es az igy keletkezett helyre irodik be a karakter.A billentyu leutesere a kurzor a kovetkezo sor elejere kerul, vagyis egy uj sort insertal a szovegbe.Ekkor az esetleg a sor alatt levo tovabbi sorok egy sorral lejjebb csusznak. A masodik vagyis az automatikus insert uzemmod ugyanaz mint az insert,azzal a kulonbseggel,hogy a billentyu leutesenek a hatasara nem az uj sor legelejere kerul a kurzor,hanem abba az oszlopba amelyikben az elozo sor legelso betuje van.Ebben az uzemmodban lehet konnyen bal oldali margot tartani. A harmadik,vagyis a CHANGE uzemmod eseten, az a karakter,amit bebillentyuzunk,felulirja azt a karaktert ahol eppen a kurzor volt.Ebben az uzemmodban lehet a szovegben elofordulo hibakat kijavitani,atirni. Egy szovegsor maximalis hossza 255 karakter lehet.A jobb margo allitasi paranccsal (lasd kesobb) beallitott jobb oldali margo eleresekor es utana a szovegszerkeszto hangjelzest ad figyelmeztetesul. -4- 2., A SZOVEGSZERKESZTO PARANCSAI A kovetkezokben rovid ismerteteset adjuk a programban hasznalhato parancsoknak.Ezek harom alap csoportra oszthatok a parancs kiadasahoz szukseges billentyu nyomasok szerint. Az elso csoport az egyetlen control billentyus parancsok, amik a billentyu es egy masik billentyu egyideju lenyomasaval aktivalhatok. A masodik,amik az billentyu es egy masik billentyu egyideju lenyomasaval aktivalhatok. A harmadik,amikor az [ESC] billentyu lenyomasa utan, kulon meg egy billentyut le kell nyomni a parancs aktivalasahoz. A tovabbiakban a M a es az (ebben az esetben) M billentyu egyuttes lenyomasat jelenti B az es a (ebben az esetben) B billentyu egyuttes lenyomasat jelenti [ESC] T az[ESC] es a T billentyu egymas utani kulonallo lenyomasat jelenti 2.1., Kurzor mozgato parancsok Egy karaktert balra : S vagy a joystick kar balra A kurzort egy karakter pozicioval balra mozditja.Ha a kurzor a sor legelejen volt,akkor a felette levo sor jobb szelere kerul,vagyis "korbejar". Egy karaktert jobbra : D vagy a joystick kar jobbra A kurzort egy karakter pozicioval jobbra mozditja.Ha a kurzor a sor jobb szele utan volt,akkor a kovetkezo sor bal szelere kerul,vagyis "korbejar". Egy szo balra : A A kurzort az elozo szo legelejere mozditja,"korbejarassal" A kovetkezo karakterek jelentenek szohatart ,,,",(,),[,],{,},=,+,-,*,/,<,>,~, .,:,;,',?,!,$,&,_,\,#,es a vesszo Egy szo jobbra : F Ugyanaz mint fentebb, de ertelemszeruen jobbra. Egy tabulatornyit balra : S A kurzort az elozo tabulator pozicioba viszi.A tabulator meretet allitani lehet (lasd kesobb). Egy tabulatornyit jobbra : D A kurzort a kovetkezo tabulator pozicioba viszi. -5- Kurzort a sor elejere : A A kurzort a jelenlegi sor legelejere viszi. Kurzort a sor vegere : F A kurzort a jelenlegi sor legvegere viszi. Egy sorral fel : E vagy a joystick kar fel A kurzort egy sorral feljebb viszi.A kurzor oszlop pozicioja nem valtozik meg,igy elofordulhat, hogy ugy tunik mintha a kurzor joval a sor vege utan lenne.Ha tovabbra is felfele vagy lefele mozditjuk,akkor a kurzor ugy mozog mint fentebb leirtuk.Azonban ha barmilyen mas parancsot adunk,akkor ugy viselkedik mintha a kurzor a sor legvegen lett volna. Egy sorral le : X vagy a joystick kar le A kurzort egy sorral lejjebb viszi.Egyebkent ugyanazok ervenyesek mint a kurzor felfele mozgatasakor. Kurzort a kep tetejere : E A kurzort a szoveg-kepernyo bal felso sarkaba viszi. Kurzort a kep aljara : X A kurzort a szoveg-kepernyo jobb also sarkaba viszi. Egy lappal fel : Q A szoveg ablakot lefele mozgatja 21 sorral,ugy hogy a regi legfelso szovegsor az uj kep legalso szovegsora lesz. Egy lappal le : C A szoveg ablakot felfele mozgatja 21 sorral,ugy hogy a regi legalso szovegsor az uj kep legfelso szovegsora lesz. Kurzort a file elejere : Q A kurzort a szoveg legelso karakterere viszi. Kurzort a file vegere : C A kurzort a szoveg legutolso karaktere utanra viszi. -6- 2.2., Szoveg torlo parancsok Egy sor torlese : Y Kitorli a kurzor sorat.A kitorolt sor mindaddig visszahozhato,amig egy masik sorban nem csinaltunk barmilyen valtoztatast. A kitorolt sor visszahozasa : [ESC] Y A Y paranccsal kitorolt sor visszahozasa a kurzor helyere,illetve az eppen szerkesztett sor eredeti allapotanak a visszaallitasa. A fenti ket parancs segitsegevel 1 sornyi szoveget konnyen at lehet helyezni vagy masolni valahova. Az utolso karakter torlese : H vagyis a billentyu A kurzortol balra levo karaktert kitorli es a sor maradekat egy karakterrel balra viszi.Ha a sor legelejen adjuk ki,akkor az elozo sor zaro karakteret torli,igy a ket sorbol egy sort csinal. A kurzornal levo karakter torlese: G vagyis a billentyu A kurzor "alatt" levo karaktert torli es a sor maradekat egy karakterrel balra viszi. Egy szo torlese balra : [ESC] S A kurzornal levo szo elejeig kitorli a karaktereket. Egy szo torlese jobbra : [ESC] D A kurzortol a kovetkezo szo elejeig kitorli a karaktereket. Torles a sor elejeig : [ESC] A A kurzortol a sor elejeig kitorli a karaktereket. Torles a sor vegeig : [ESC] F A kurzortol a sor vegeig kitorli a karaktereket. -7- 2.3., Blokkra vonatkozo parancsok A blokk elejenek megjelolese : [ESC] B B mint Begin,vagyis kezdet. A blokk vegenek megjelolese : [ESC] L L mint Last,vagyis utolso. Megjegyzik a kurzor poziciojat,mint a blokk kezdetet,vagy veget.A megjegyzes ervenyet veszti ha azt a sort amelyik a blokk elejenek vagy vegenek a jelzeset tartalmazza, megvaltoztatjuk. Blokk athelyezese : [ESC] M M mint Move,vagyis mozgatni. Kitorli a szovegbol a megjelolt blokkot,eltarolja a blokk bufferben es beirja a kurzor poziciojatol kezdve. Tehat athelyezi a blokkot. Blokk masolasa : [ESC] C C mint Copy,vagyis masolmi. Atmasolja a megjelolt blokkot a kurzor poziciojara. Blokk torlese : [ESC] E E mint Erase,vagyis radirozni. Kitorli a szovegbol a megjelolt blokkot es eltarolja a blokk bufferben.Ha a blokk bufferben nincs eleg hely (kevesebb mint 256) akkor megkerdezi hogy elvesszen-e a blokk tartalma.Ha "I" a valasz akkor a blokk nem kerul a bufferbe,de a torlest vegrehajtja.Ha "N" a valasz,akkor nem hajtja vegre a torlest. Kitorolt blokk visszahozasa : [ESC] P P mint Paste,vagyis ragasztani. A blokk bufferben levo szoveg visszahozasa a kurzor helyere.A blokk buffer tartalma valtozatlan marad. Mintegy visszaragasztjuk a kiradirozott szoveget. -8- 2.4., Gyors kurzor mozgato parancsok Menjen a sorra : [ESC] J J mint Jump,vagyis ugorjon. Beirasa utan a program var egy szamot,amit be kell irni. A beirast a billentyuvel lehet javitani.A billentyu megnyomasa utan a kurzor a megadott szamu sorra megy.A a legnagyobb sorszam ami megadhato a 9999. Menjen a blokk elejere : B B mint Begin. A kurzort a megjelolt blokk elejere viszi. Menjen a blokk vegere : L L mint Last. A kurzort a megjelolt blokk vegere viszi Jegyezze meg a kurzor poziciot : [ESC] K K mint Kurzor. Megjegyzi a kurzor jelenlegi poziciojat.A jeloles elvesz ha ezt a sort megvaltoztatjuk. Menjen a megjegyzett poziciora : K K mint Kurzor. A kurzort visszaviszi a korabban megjegyzett poziciora. zi a kurzor jelenlegi poziciojat.A jeloles elvesz ha ezt a sort megvaltoztatjuk. Menjen a megjegyzett poziciora : K K mint Kurzor