-9- 2.5., Kereses es helyettesites Keresse meg az elsot : [ESC] ? A jelenleg tarolt keresendo string lathato az also sorban.Ha a billentyut megnyomjuk,tovabbra is ez marad a keresendo string (maximum 32 karakter hosszu), egyebkent egyszeruen be kell irni a keresendo stringet, beturol beture es a vegen megnyomni a billentyut. A billentyuvel lehet javitani (torolni az utolso karaktert).A R billentyu hatasara visszajon az eredeti keresendo string,a U billentyu hatasara pedig ki lehet lepni a parancsbol annak vegrehajtasa nelkul. Kulonbozo kontrol karaktereket is be lehet irni a stringbe a "kontrol-karakter-beiro" (P) billentyu megnyomasaval (lasd Egyeb funkciok), es utana a megfelelo kontrol karakter megnyomasaval.(Peldaul a P utan a beirja a stringbe a vagy maskeppen a M kodot,vagyis az ASCII 13 -t). A "kontrol-karakter-beiro" billentyu megnyomasa utan ha a ? billentyut nyomjuk meg,akkor a stringbe egy ugynevezett "wild-kard" karaktert irunk ami egy JOLLY-JOKER vagyis barmilyen karaktert helyettesithet. Az utolso megnyomasa utan az eljaras megismetelheto a helyettesito string eseten,es utana a kurzor a keresendo string elso elofordulasanak az elejere pozicionalodik. A kereses mindig a kurzor poziciojatol a szoveg vege iranyaban tortenik. Keresse meg a kovetkezot : N N mint Next,vagyis kovetkezo. A szovegben megkeresi a kurzor utani karaktertol kezdve, a kovetkezo string elofordulasat. Helyettesites es kereses : N A kurzor poziciotol kezdve megkeresi az elso,keresendo string elofordulast,es ha megtalalta,kicsereli a helyettesito stringre,majd megkeresi a kovetkezo elofordulasat a keresendo stringnek es a kurzort ennek az elso karakterere pozicionalja. Helyettesitse az osszeset : [ESC] N A kurzor poziciojatol kezdve megkeresi az osszes elofordulasat a keresendo stringnek,es mindegyiket kicsereli a helyettesito stringre.A kurzort az utolsonak helyettesitett string utani karakter poziciora viszi. 2.6., Kapcsolok Uzemmod valtas : V vagyis az billentyu Az INSERT uzemmodrol atvalt a CHANGE uzemmodra es vissza. Insert mod valtas : [ESC] V vagy a [ESC] Atkapcsol az INSERT es az I/AUTO (automatikus insert) uzemmod kozott es vissza. -10- Szabad hely kijelzes : V Az eredeti also sorban levo URES:XXXXX kiiras utan egy * jelzi hogy van blokk a blokk bufferben.Az atkapcsolas utan ugyanitt a BLOKK:XXX kiiras jelenik meg, ami megadja a blokk hosszusagat.Ugyanezzel a parancsal lehet visszakapcsolni az eredeti kiirast. 2.7., Egyeb funkciok TAB karakter beirasa : I Egy TAB kodot ( ASCII 9 ) helyez el a szovegben. A TAB poziciok egyforma tavolsagra vannak egymastol. A tavolsagot az I paranccsal lehet valtoztatni. Alapallapotban ez 4,de maximum 16 lehet. TAB tavolsag megvaltoztatasa : I Beiras utan megkerdezi hogy mekkora legyen.Ugyanolyan modon lehet valaszolni,mint a "Menjen a sorra" parancsnal mar leirtuk,de maximum 2 szamjegyet lehet beirni es a legnagyobb ertek mindenkeppen 16 lesz.Ha 0-t vagy semmit sem irunk akkor nem valtozik meg a TAB merete. Jobboldali margo allitasa : M M mint Margo. Beiras utan megkerdezi a jobboldali margo meretet. A program 3 szamjegyet fogad el,de maximum 255 lehet. A beirasra ugyanazok vonatkoznak mint a "Menjen a sorra" parancsnal mar leirtuk. Hatasara ettol kezdve az uj jobboldali margo eleresekor, vagy utana fog hangjelzest adni a szovegszerkeszto,de csak abban az esetben ha beirunk vagy atirunk egy karaktert. A kurzor mozgatasakor nem. Kontrol-karakter-beiro billentyu : P A P utan megnyomott barmilyen kontrol billentyunek az ASCII erteke beirodik a szovegbe.Tehat peldaul a kontrol-karakter-beiro billentyu utan az billentyut megnyomva a V ASCII kodja,vagyis ASCII 22 kerul a szovegbe.A kepernyon ezeket a szovegben levo kontrol karaktereket a (ASCII 9) es a (ASCII 13) kivetelevel a ^ es utana egy nagybetu kiirasaval jeleniti meg a program.Tehat peldaul a (ASCII 8) kodot ^H- kent jeleniti meg. Az egesz szoveg torlese : [ESC] H vagy az [ESC] Kitorli a memoriaban levo szoveget,vagyis egy ujat lehet kezdeni.A parancs kiadasa utan a program eloszor megkerdezi hogy valoban kitorolje-e a szoveget.Ha a valasz "I", akkor kitorli es uresen ujra indul,mig ha a valasz "N", akkor megmarad a szoveg es nem tortenik semmi. -11- 2.8., Periferia kezeles,szoveg kimentes,listazas es olvasas. Magnora valo kivitel ketfelekeppen tortenhet 1. Blokkos formaban,amikor a kiirando adathalmazt 256 byte hosszusagu blokkokban visszuk ki,ugy hogy minden (kocsi vissza, ASCII 13) utan kiirunk egy ( soremeles ASCII 10) karaktert is,es a file legvegere a Z (ASCII 26) zarokaraktert tesszuk. 2. Egybefuggoen,amikor az adathalmazt egyetlen hosszu blokkban visszuk ki.Ekkor a kodok utan nem kerul kod es a vegere nem kerul Z zarokarakter.(A program ugyanilyen formaban tarolja a memoriaban is a szoveget) A masodik modszer elonye hogy rovidebb es ezert gyorsabb mig az elso illeszkedik egy altalanosan hasznalt szoveg file formatumhoz,viszont lassubb. Kivitelnel es beolvasasnal az elso modszert nevezzuk a tovabbiakban szekvencialisnak,mig a masodikat nem szekvencialisnak. Blokk beolvasasa : R R mint Read,vagyis olvasni. A parancs kiadasa utan a program megkerdezi a beolvasando file nevet.A beolvasas a kurzor poziciojatol kezdodoen tortenik,es a beolvasas vegen a beolvasott adathalmaz eleje lesz a blokk eleje,a vege pedig a blokk vege.A kurzor a blokk elejere pozicionalodik. A filenev kerdesre tobb valasz adhato 1. Egyszeruen lenyomjuk a billentyut. Ekkor a szalagon levo elso szekvencialisan kivitt filet fogja a program beolvasni. 2. Beirjuk a file nevet (maximum 16 karakter) ugy,hogy az elso karaktere ne ":" legyen.Ekkor a megadott nevu szekvencialisan kivitt filet fogja beolvasni. 3. Egy ":" karakter utan a billentyut nyomjuk meg.Ekkor a szalagon levo elso nem szekvencialisan kivitt filet fogja beolvasni. 4. Olyan file nevet irunk be,amelyik legelso karaktere a ":".Ekkor a kettospont utani nevvel rendelkezo nem szekvencialisan kivitt filet fogja beolvasni. 5. Beirjuk a "SER:" szot,akar kis akar nagy betukkel. Ekkor a soros vonalrol fogja beolvasni az ott erkezo adatokat.Ebben az esetben ugyanolyan formaban varja a program az adatokat mintha szekvencialis file lenne. (lasd meg a soros vonalrol szolo fejezetet) A beolvasas a [ESC] billentyuk egyuttes lenyomasaval megszakithato.Megjegyezzuk meg,hogy a szalagon, a ":proba" es a "proba" neven kivitt filek-ok mindegyike "PROBA" neven fog szerepelni,vagyis a ":" nem kerul tenylegesen a file nevbe,csak jelezzuk vele a beolvasando vagy kiirando file tipusat. -12- Blokk kiiras : W W mint Write,vagyis irni. A program a korabban kijelolt blokkot fogja kikuldeni a megfelelo periferiara.A parancs kiadasa utan a program egy file nevet kerdez. A kovetkezo valaszok lehetsegesek 1. Csak a billentyut nyomjuk meg. Ekkor nev nelkul szekvencialis formaban kiirja a filet a kazettara. 2. Megadunk egy nevet (maximum 16 karakter) amelyik nem ":" karakterrel kezdodik.Ekkor a megadott neven szekvencialis formaban kiirja a filet a kazettara. 3. Egy ":" utan a billentyut utjuk le. Ekkor nev nelkul nem szekvencialis formaban kiirja a filet a kazettara. 4. Megadunk egy nevet,amelyik legelso karaktere ":". Ekkor a kettospont utani neven kiirja a filet nem szekvencialis formaban a kazettara. A kiiras a billentyu megnyomasa utan azonnal, minden figyelmeztetes nelkul megindul,ezert a magnot meg elotte el kell inditani. 5. Filenevkent a "SER:" szot irjuk be. ekkor a file a soros vonalra kerul szekvencialis formaban. 6. Filenevkent az "LST:" szot irjuk be. Ekkor a file a printerre kerul,vagyis itt a kijelolt blokk kiirodik a printerre. Uj file beolvasas torlessel : [ESC] R R mint Read,vagyis olvasni. Ebben az esetben a program eloszor megkerdezi hogy biztosan ki akarjuk e torolni a memoriaban levo szoveget. Ha "N"-el valaszolunk,akkor kilepunk a parancsbol. Ha "I"-vel valaszolunk,akkor a program megkerdezi tolunk a file nevet. Ettol kezdve az eljaras ugyanaz mint a Blokk beolvasas parancsnal,csak ebben az esetben a memoriaban levo szoveg elvesz es egy ujjal toltodik fel. Amit ilyenkor a file neve kerdes utan beirtunk,minaddig amig ujra vegre nem hajtunk egy [ESC] R parancsot, a felso uzenosor bal szelen lathato lesz.Ez az eppen a memoriaban levo file neve (legelso betolteskor VIDEOTON) Az egesz szoveg kiirasa : [ESC] W W mint Write,vagyis irni. Ebben az esetben ugyanazok a lehetosegek mint a Blokk kiiras-nal csak a memoriaban levo egesz szoveget kiirjuk.A filenev kiiras utan megjelenik a felso uzenosorban levo szoveg amit a legutobbi Uj file beolvasasa parancs soran irtunk be,vagyis az aktualis file neve. -13- 3., NEHANY SZO A SOROS VONALROL Ahhoz hogy a soros vonalon torteno adatatvitel jol mukodjon,nehany parametert meg a szovegszerkeszto program betoltese elott meg kell adni a szamitogepnek.Ezek a BASIC- bol harom POKE utasitassal megtehetok,ha az alapertekuk nem megfelelo.Az adatatvitelnek meg kell adni a sebesseget,( amit BAUD RATE-nak neveznek) es a formatumat. Az atvitel sebesseget egy szamnak az $BAUD nevu valtozoba valo beirasaval allithatjuk. Baud szam Tehat peldaul ha 1200 Baud-os atviteli sebesseget akarunk,akkor a 110 0 kovetkezo utasitast kell kiadni 150 1 BASIC-bol 300 2 600 3 POKE 2921,4 1200 4 2400 5 4800 6 9600 7 19200 8 Az adatatvitel formatumat egy szamnak az $FORMAT nevu valtozoba valo beirasaval valtoztathatjuk.A szamot az alabbi tablazatban megtalalhatjuk. Even Odd No Parity Parity Parity 8 data bits 126 94 78 1 stop bit 7 data bits 122 90 74 8 data bits 254 222 206 2 stop bits 7 data bits 250 218 202 Tehat ha a formatumra 8 data bits, No Parity,2 stop bits a kivanalom,akkor a kovetkezo utasitast kell kiadni a BASIC-ben POKE 2922,206 Majd ha a fenti ket POKE utasitas kozul barmelyiket kiadtuk,befejezesul meg a POKE 2929,255 utasitast is ki kell adni. Ezutan betolthetjuk a szovegszerkesztot,ami az altalunk megadott formatumot es sebesseget fogja hasznalni. utasitas kozul barmelyiket kiadtuk,befejezesul meg a POKE 2929,255 utasitast is ki kell adni. Ezutan betolthetjuk a szovegszerkesztot,ami az altalunk mega